Szeretem a filmeket. Minden valószínűséggel amerikai filmet láttam a legtöbbet, ahogy sokunk. Sosem jártam Amerikában, de az évek során ezeknek a filmeknek köszönhetően sokat megtudtam róluk. Picit úgy is érzem, mintha köztük éltem volna. Sok mindent megtudtam róluk, amit most meg is osztanék veletek:
A legtöbb amerikai vagy a telefon mellett, vagy az előszobában helyezkedik el otthon. Ha ugyanis valaki becsönget, vagy bekopog egy lakásba, kb. 2 mp múlva ajtót nyitnak. Ugyanez a helyzet a telefonnal is, ha valaki tárcsáz, a hívott fel szinte azonnal felveszi. Azt hiszem egy igazi amerikai az előszobában van a legtöbbet és valószínű ott a telefon is.
A számítógépek sokkal fejlettebbek Amerikában, mint nálunk. Ugyanis 2-3 gombnyomásra megnyílik az az oldal, amit meg akarnak nézni. Mi, egyszerű európaiak akár perceket is elpepecselünk azzal, hogy elérjük azt a dokumentumot, vagy fájlt, de az amerikainak elég az, ha leülnek, a klaviatúrára nem is nézve kalimpálnak kettőt, és pont az nyílik meg, amire szükségük van.
Az amerikaik nem jó megfigyelők. Ha követik őket, sosem veszik észre. Akkor sem, ha teszem azt egy autó 5 méterről követi őket órákon át, akár egy forgalmas belvárosi utcán, akár a sivatag közepén. Azt sem szúrják ki, hogyha egy autó megy mellettük 3 méterrel, míg ők a járdán sétálnak.
Az amerikaik nagyon bíznak a másikban. Bemondásra megnyílnak a kapuk. Egy szállodában, egy reptéren, egy recepción bizalmas információkat megkapni olyan könnyű, mint húsklopfolóval agyonverni egy gerincműtött nyulat. Azt mondod ez és ez vagy, ennek és ennek az ismerőse, és Szezám kapui azonnal kitárulnak előtted.
Az amerikaiak becsületesek. Akárhogy sietnek, éppen meg akarja őket ölni valaki, vagy jön a cunami, akkor is kifizetik az éttermi számlát, sőt ilyenkor általában borravalót is hagynak. Az is lehet, hogy a fél ház már ég, de ők felállnak, előveszik a dezsőt és fizetnek, mielőtt távoznának.
Az amerikai iskolákban 4 féle tanuló van: a menő, a gonosz, a jólelkű és a lúzer. A leosztás pedig úgy néz ki, hogy a lúzerek felnéznek a menőkre, és próbálnak olyanok lenni, mint ők. A gonoszok szívatják a lúzereket, akiket a jólelkűek mentenek meg, akik azért valamennyire menők is persze. Aztán a gonoszok mindig veszítenek, a menők mindig leégnek, a lúzerek mindig nyernek, és a jólelkűek boldogok. Egy svájci óra pontosságával így megy ez.
Ja, és az amerikai diákok mindig az osztályterem ajtajában állnak már csöngetés előtt, mert abban a pillanatban ahogy kicsöngetnek, ők azonnal kirohannak.
Az amerikaiak udvariasak verekedés közben. Ha 7-8 ember is támad rá egyetlenre, nem ütik egyszerre, meg ilyenek, hanem mindig egyesével támadnak rá, hogy legyen esélye. Sőt ha a támadónak háttal az áldozat, udvariasan megvárják, amíg az szembe fordul velük.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.