2010.08.02. 18:01 anemic royalty

Be a vízbe! Ilyenkor hol a Greenpeace?

Nem vagyok kigyúrva. És szálkás sem vagyok mondjuk, mint egy kárászraj. Valószínűleg  ezzel a kijelentésemmel nem igazán leptem meg a világot. Aki ismer tudja, aki meg nem, az higgyen. A nyári nap ritkán festi bronzbarnára a bőrömet, inkább olyan vagyok általában, mint az osztrák zászló: fent piros, lent piros, középen meg fehér, csupán annyi a különbség, hogy az én birodalmi sasom egyfejű. Nem tartom magam persze ijesztőnek sem, nem gondolom, hogy meztelen felsőtestem láttán  a nők perisztaltikus mozgása visszafele irányba beindulna. Olyan kis átlagos vagyok. 

Ezt azért írtam le, hogy azok utána, amit most írni fogok, nehogy bárki azt higgye, hogy testem okán bármi nemű felsőbb(test)rendűség vett volna rajtam erőt. Egyszerűen csak nemrég strandoltam, és felmerült bennem valami....

Kezdjük azzal, hogy könnyed szabadságom strandon töltött ideje alatt néhány hölgynek csak barokkos túlzással nevezhető lény úgy döntött, hogy az amúgy napsütésben pihenő, jókedvű strandoló tömeget sokkolja, és monokinis stílusban nyomja. Igen ám, de nem a karcsú, csinos, de legalábbis átlagos hölgyek választották a feltűnési viszketegség eme vállfaját, hanem a helyenként inkább Quasimodo anyjára hasonlító, és általában 50 pluszos nőnemű lények. Egy cseppet sem zavarta őket, hogy a jóérzésű emberek szájában rágás közben megállt a reggel ízlésesen összekészített téliszalámis szendvics, és óvodás korú gyermekek álltak meg a növésben végleg. Arról most ne is beszéljünk, hogy az intelligenciájuk odáig nem terjedt, hogy észrevegyék, ez nem nudista strand, de még csak nem is monokinista strand. Mit törődtek ők ezzel, nagy vidáman élvezték a strand adta kiváltságokat, napoztatták a Hold-kráterekre emlékeztető testüket, és könnyed kis séta közepette égették ki a jó ízlésű strandolók retináját. Mert lássuk be, a nő mell lehet szép, de amikor a gravitáció íly módon kikezdi, és nehéz megkülönbözteti a ráncok sűrű erdejében a reluxás hastól, akkor sajnálom, hogy nincs egyetlen Greenpeace aktivista sem, mert biztos, hogy azonnal lecsapnának ezekre az exhibicionista óriásamőbákra, és mint a kihalás szélén álló, veszélyeztettet, ismeretlen bálnafajt cibálnák be a vízbe őket....

Hasonlóan "pozitív" élményeim vannak azokkal a kelet-német turisták is, akik elözönlik a wellness és gyógyszállókat, és kívánatosnak másfél hektoliter pálinka másodpercek alatt történő elfogyasztása után sem nevezhető habtestük minden egyes nyílását közszemlére teszik. A gyanútlan szaunázó kilép a gőzfürdőből, és azt hiszi az Alient forgatják...

És miért volt a pár soros kis bevezető saját feledésbe merülő testemről? Hát csak annyi, hogy nekem azért van önkritikám, ami ezekből a képződményekből hiányzott. Nem szívesen mutogatom úgy sem magam,amilyen most vagyok, de az már egyszer biztos, hogyha egy 70 éves nyugdíjas néni háború puszította testét birtokolnám, biz’isten, hogy az orvosnak is csak sötétben mutatnám meg. Nemhogy egy strand bámulja elképedve.

Ezért javaslom innen, szerény kis blogomból, hogy építsenek korosztályos strandokat! Én ígérem, hogyha nyugdíjas leszek – de ha rosszul tartom magam már előbb – oda fogok járni. A fiatalok külön, a családok külön, és a mindenemet kirakom, ha kell, ha nem, NDK módra halloweeneset játszó nyugdíjasok is kapnának külön strandrészt. Aztán gyönyörködhetnek egymásban. Ha már arra az igencsak nehéz mozdulatra képtelenek, hogy felvegyék a melltartójukat.

Addig viszont csak bízni tudok abban, hogy az ehhez hasonló élményekben kevesebbszer lesz részem. Vagy belépek a Greenpeacebe.

 

Szólj hozzá!

Címkék: vélemény nyár greenpeace strand nyugdíjas


A bejegyzés trackback címe:

https://sendupcomedy.blog.hu/api/trackback/id/tr252193793

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.